Az uniós források miatt szabja át a felnőttképzést a kormány?

766-ról 200 alá csökkentik az OKJ-s képzésben szerezhető szakmák számát 2020-tól. A szakképesítéseket két részre osztják: az alapszakmák 5 éves technikumban, 3 éves szakképző iskolákban és iskola rendszerű felnőttoktatásban másfél, 3 év alatt szerezhetőek meg.

Lényegében arról van szó, hogy a piaci alapon szerveződő felnőttképző intézetek mozgásterét tovább fogják szűkíteni – véli Szilágyi János szakképzési elemző, aki az ATV Start című műsorban elmondta, hogy ez egy államosítási törekvés, aminek a lényege, hogy az iskolarendszerű szakképzéshez rendelik a felnőttképzést. Ezért a gyorsaság és a rugalmas reagálás nem fog megjelenni a szakképzésben, mint ami eddig jellemezte az OKJ-s rendszert.

Elhangzott, hogy aki az iskolarendszerű képzésben bejelentkezik, annak nappali tagozaton minimum másfél évig kell tanulnia, tehát ez a képzés melletti munkavégzést is lényegében ellehetetleníti.

Az elemző szerint a politikai célok és a szakmai célok eltávolodnak egymástól, vagyis amíg a politikának a célja a centralizáció, addig a szakmai cél az, hogy az ember munka mellett és rövidebb idő alatt megtudja szerezni a szükséges tudást és képesítést.

Véleménye szerint a kormány szándéka a hatalom koncentrációja, mert akkor érzi biztonságba magát, ha mindent kontrollálhat.

A döntés hátterében szerinte az áll, hogy a szakképző iskolák és centrumok alulfinanszírozottak, és olyan forráskivonás történik a piaci alapon szerveződő felnőttképzésből, amivel a kormány – többek között az európai uniós források bevonásával – a szakképző intézeteket feltudja tőkésíteni,

így a kormány maga rendelkezhet ezen összegek felett

– véli Szilágyi János. Mivel ezek a tanfolyamok hosszabbak lesznek, ezért a képzés díja is drágább lesz. Ezáltal a felnőttképzési intézetektől jóformán átkerülnek a képzések az iskolarendszerű szakképzési centrumokhoz – hangzott el a beszélgetésben.

atv.hu